A Műhelyek

Nem messze a hatalmas kaputól, melyen át belépsz a légió területére egy jókora vasajtót pillantasz meg az egyik sziklafalba vésve. A Kétszárnyú, két törpe nagyságú ajtó szépen díszitett, vésetekkel teli felületén a légió címerén kívül egyetlen szócska található csupán: UR
UR, törpe nyelven kovácsműhelyt jelent ugyan, ám sokkal több ez annál. A hosszú emberöltők során ide fészkelték be magukat a kőfaragók, fazekasok, és még ki tudja hányféle mesterség képviselői.
Ha belépsz a hatalmas ajtón, egy tágas teremben találod magad. Ez a központi csarnok, innen indul ki a megannyi alagút és szoba, hol a törpe mesterek és tanítványaik végzik mindennapi munkájukat. Ide fut be egy a csilléket szállító sinpár, mely a tárnák mélyéről szállítja a nyersanyagokat. Nagy halmokban áll itt a vasérc, és az agyag, a kő és a tüzelőként használt szén.
Szinte elviselhetetlen a folytogató gőz, és a forróság, melyet a szintén itt található kohók ontanak magukból. Gondos törpe kezek megállás nélkül, sürű váltásokban táplálják a tüzet, melyet sohasem hagynak kialudni.
Továbbhaladva a központi alagúton, mely a bejárattal szemben vezet tovább, jobbra, és balra kissebb-nagyobb termeket találunk. Ezek a termek szolgállnak mühelyül. A legnagyobb a rögtön baloldalt található kovácsmühely. Itt dolgoznak a törpék messzeföldön híres kovácsai, kik a legjobb fegyvereket, páncélokat készítik Thrillion földjén. Szigorúan örzik a tudást, a fém és acél művészetét, s csak egy szerencsés kiválasztott lehet az, kivel megosztják. A többi teremet igazságosan megosztják egymás között egyéb mesterségek művelöi. Az ő alkotásaik is híresek, nagy megbecsülésnek örvendnek, hisz végigjárva Ötbányán épületek, szobrok, vagy éppen az asztalra kerülő tányérok, edények is az ő munkájukat dicsérik.
A központi alagút végén lévő csarnok, ami előtt mindíg áll egy marcona törpe fejszés, nem más, mint a raktár. Belépve ebbe a szekrényekkel, és állványokkal telezsúfolt helységbe, igencsak elkerekedik a betérő szeme. Töménytelen mennyiségű áru található, miknek nagy része nemsokára jó szolgálatot tesz majd, legyen az zsoldoskatona, vagy épp egy egyszerű háziasszony.
A mondák úgy tartják, valahol a csarnok falában található egy titkos ajtó, melyet csak a klán előljárói ismernek. Eme rejtek védelmezi azt az aprócska szobát, hol a legnagyobb mestermunkák találhatóak. Garmadával állnak ott a mágikus erővel felruházott fegyverek, valamint a mithrillből elkészített páncélok és sisakok. De persze lehet, hogy ez csak az írigykedő felszinlakók kitalációja...