A magyarra A babó címmel lefordított The Hobbit J. R. R. Tolkien első olyan irodalmi műve volt, amely saját mitológiai történeteinek helyszínét, Középföldét az olvasóközönség elé tárta, és amelyre sikere alapult. Tolkien már korábban is publikált verseket, melyek egy-egy részletet látni engednek az 1910-es évektől csiszolgatott saját világából; nagyobb lélegzetű írások azonban A Hobbit előtt nem jelentek meg Középföldéről.

A Hobbit, mint Tolkien több más írása is, gyermekeinek szóló történetként indult, amelyet aztán beszippantott a régen fejlődő mitológia. Első verzióira az 1920-as évek végéről, 1930-as évek elejéről vannak utalások: a Tolkien-gyerekek ezekből az évekből emlékeznek a Hobbit felolvasásaira. 1933-ban C. S. Lewis már véleményt mondott egy (igaz, befejezetlen) változatáról; 1936-ban pedig Tolkien már kimondottan a kiadás reményével fordult újra a történet felé, hogy az addig csak vázlatosan kidolgozott befejezést is megírja.

Tolkien minden jel szerint 1928-ban kezdte írni a történetet (bár ő maga később 1930-ba helyezte ezt a kezdetet): ekkor esett meg a híres történet, amikor dolgozatjavítás közben egy dolgozat (a vizsgázó által 'kegyelmesen üresen hagyott') egyik oldalára minden különösebb megfontolás nélkül felírta a kezdőmondatot. Innentől kéziratról kéziratra és tisztázatra haladva fejlődött a szöveg, amit 1930-31 telének estéin mesélhetett el először a gyerekeknek.

A Hobbit érdekessége, hogy szigorúan véve Tolkien Középfölde-írásai közül ez az egy az, amelyre igaz az elterjedt vélekedés, hogy gyermekeinek szóló mesének írta őket. Valójában A Hobbitban Tolkien addigi munkájának több vonulata találkozik egymással: a versek, a gyerektörténetek (a hozzájuk tartozó nyelvi és stílusbeli kifejezőeszközökkel együtt), a szakmájából táplálkozó középkori történetek, szövegek, és kultúra, a (többé-kevésbé ezekre épített) saját világ és mitológia, és a képzőművészet. Tolkien mögött ekkor már jelentős költői munka állt (a 10-es évek első verseitől kezdve a 20-as, 30-as években született, a Túrin- és Beren-történeteket feldolgozó verses alkotásokig), illusztrációi és grafikái pedig végigkísérték irodalmi munkásságát: ekkorra Tolkien biztosan kezelte ennek a művészeti területnek az eszközeit is. Az óangol és óészaki források bevonása szinte 'szakmai ártalomként' jelentkezett: A Hobbit törpjeinek nevei, akárcsak Gandalfé, a verses Edda egyik költeményéből származnak, Beorn neve és lakhelye óangol, és a Magányos Hegynél Bilbó és Szmóg (az eredetiben: Smaug, szintén óangolból képzett név) között lejátszódó eseményekben felfedezhető a Beowulf cselekményének egy részlete. Mindez az első kritikusokat is arra késztette, hogy megjegyezzék, mennyire 'tanult mese' A Hobbit, mennyire az európai mesevilág hagyományos kereteiben, de mégis azokat megújítva, átértelmezve, és új oldalról megmutatva mesél Tolkien. Emellett azonban kortárs hatások is megfigyelhetők A Hobbitban, olyanok, mint E. A. Wyke-Smith A snergek csodálatos földje (The Marvellous Land of Snergs) c. könyvéé.

A Hobbit megjelenése voltaképpen annak köszönhető, hogy Tolkien egy volt tanítványa, Elaine Griffiths, aki tudott a családban használt meséről, megemlítette egy másik volt tanítványnak, Susan Danallnak, aki az Allen and Unwin kiadónál dolgozott. Dagnall elkérte Tolkien kéziratát, és miután a kiadó vezetőjének, Stanley Unwinnak 10 éves kisfia, Rayner is elismerően nyilatkozott róla, Unwin elfogadta kiadásra a könyvet. Tolkien 1936 végén küldte el a kéziratot, és nekilátott az illusztrációk és térképek elkészítésének.

Az Allen and Unwin 1937 végén dobta piacra Nagy-Britanniában A Hobbitot, azzal a merész reklámmal, hogy ez lesz 'az év gyerekkönyve'. Nem sokkal ezután, 1938 tavaszán megjelent az első amerikai kiadás is, az Allen and Unwinnal szorosan együttműködő bostoni Houghton Mifflin kiadónál (azóta is ez a Tolkien-szövegek amerikai kiadója). A reklám nem bizonyult elhibázottnak, hisz a szeptemberi angliai megjelenés után már a karácsonyi piacra újra kellett nyomni a könyvet (igaz, hogy az első kiadás első nyomása csupán 1500 példány volt), és C. S. Lewis-zal az élen több kritikus is elismerően nyilatkozott A Hobbitról.

A Hobbit láthatólag nem váltotta ki azt a hatást irodalmár körökben, amit később A Gyűrűk Ura: nem osztotta meg a kritikusokat, nem kapott elhibázott gondolatmenetű ellenálló értékeléseket. A Hobbit könnyen elhelyezhető volt a gyermekirodalom kereteibe, ahol a hagyománykövetéssel együtt mégis valami újat is hozott: és az olvasók hamar elkezdték követelni a folytatást, további hobbitokól szóló történeteket. Valójában tehát A Hobbit sikere volt az, ami Tolkient elindította A Gyűrűk Ura megírása felé vezető úton: noha Középfölde létezett már A Hobbit előtt is, és kétségtelenül tovább is fejlődött volna, a siker nélkül Tolkien valószínűleg sosem kezd újabb hobbit-történeteken gondolkodni, és visszatér a mitológiai történetek, a 'Szilmarilok-hagyomány' újabb és újabb átdolgozásához.

A Gyűrűk Ura megírása azonban kihatott A Hobbitra is; Tolkien tehát itt sem hazudtolta meg magát, és nem adott ki a kezéből olyan szöveget, amit később ne változtatott volna meg. A Gyűrűk Ura ugyanis Bilbó gyűrűjének összekötő motívuma köré szerveződött, átdolgozva ezzel magának a gyűrűnek a természetét is: Tom Shippey szavaival Bilbó 'gyűrűjéből' megalkotva Szauron 'Gyűrűjét'. A Gyűrű természetének, jelentésének, Középföldén betöltött szerepének változásával azonban sok más is megváltozott: és Tolkiennek óhatatlanul át kellett írnia A Hobbit szövegét a kiadások között.

A Hobbit kritikai értékelése gyakorlatilag máig is az első fogadtatáshoz hasonló: gyerekkönyvként klasszikussá vált, 'komoly irodalomként' azonban csak a többi Tolkien-műhöz, elsősorban A Gyűrűk Urához való viszonyában szokták megítélni.

Kicsiny, összkomfortos odújában, távol a világtól lakik Mr. Baggins, a babók népének tiszteletre méltó tagja. Különös népek a babók: apró teremtmények, nem törpék, de nem is egészen emberek. Rikító öltözetben járnak, viszont nem hordanak cipőt; hízásra hajlamosak, ami nem csoda, mert szeretik a békés, eseménytelen hétköznapokat, és mindennél jobban megvetik a kalandot. Mr. Bagginsot mégis utoléri a nagy kaland. Egy napon törpék csapata szállja meg a házát, hogy magukkal vigyék egy kalandos, nagy hadjáratra a sárkány ellen, aki emberemlékezet óta őrzi a törpék ősi kincsét.

Ez a regény először 1937-ben látott napvilágot és azóta is népszerű gyermek mese (Tolkien eredetileg a saját gyermekei számára írta). De egyben több is ennél. Minden korosztályhoz szól, mindenkihez akiben még ott él egy gyermek.
A világ ahol játszódik, egy korai változata Középföldének. De már megtalálhatóak benne Tolkien világának legfontosabb alkotóelemei: tündérek, törpök, hobbitok, Gandalf a mágus, és itt bukkan fel az Egy Gyűrű is. Magában is elbűvölő, fantasztikus mese, mely egyben A Gyűrűk Urának előzménye is.