Egy jellegtelen viskóhoz érsz, amely csendesen megbújik a város házai között. Kopogás nélkül lépsz be az ajtón, meg sem lepődsz, hogy a kis szobában mindössze egy lefelé haladó lépcsőt találsz az ajtóval szemben. Elindulsz lefelé, és figyelmesen számolod lépéseidet, hiszen tudod, hogy minden 7. és 13. lépcsőfok csapdát rejt, hiszen ahová most belépni készülsz az nem "csak" egy templom, hanem a törpe klán "utolsó" védműve is. Leérsz a lépcső aljára és megcsodálod a hatalmas, mágikus rúnákkal teleszőtt adamantit kaput, majd koppintasz kettőt a harci kalapácsra emlékeztető kopogtatóval. Az ajtó hangtalanul nyílik ki, így eléd tárul Moradin csarnoka. Elbűvölve lépsz be a sejtelmes fénnyel megvilágított terembe, amelynek oszlopai mintha a semmibe vesznének.

Ha nem tudnád, hogy még mindig Thrillion alatt vagy, akkor azt hinnéd, hogy a legmagasabb hegység egy hatalmas csarnokát látod magad előtt. Elindulsz előre, és az első oszlopokat elhagyva már láthatóvá válik az imádkozóterem, faragott kőpadok sorával. Két oldalt a kisebb törpe istenek szobrai sorakoznak, elől pedig meglátod az oltárt, és mögötte magának Szőrmók Szyl 10 törpe magas szobrát, melynek mithrill vértjén és sisakján megcsillan a felülről érkező napfényt. Most csak pár törpét látsz a templomban, pedig akár 300 is összejöhet ezen a helyen ünnepek alkalmával. Egy pap siet ki az egyik oszlop mögül, és tart az oltár felé. Derekán kötény, kezében söröshordó. Elhelyezi az oltárra csappal kifelé, hogy a hívek könnyebben hozzáférjenek. Majd körülnéz, és visszaindul a templom egyik eldugott zuga felé. Ahogy odamész, és töltesz magadnak egy korsóval, hogy Szyl egészségére igyál egyet, szemed az oltár jobb oldalán lévő csupasz falra téved. Tudod, a templom még új, és ide fognak kerülni az öregebb törpe hősök által szerzett relikviák. Reméled, hogy egyszer az életedben neked is lehetőséged lesz majd hozzájárulni ehhez a gyűjteményhez.